A Szent Koronáról


A magyar Szent Koronát a magyar közjog sohasem tekintette élettelen tárgynak.
Amióta megbízható forrásadatokkal rendelkezünk magára a Koronára, illetve a működésére vonatkozóan, mindig is személy feletti élő minőségnek tételeződött.
Ez az „élőlény-szerűség” közjogi értelemben abban nyilvánult meg, hogy a Magyar Királyságban minden jog egyedüli forrásának a Szent Korona tekintetett.
De nem is kellene itt múlt időt használnunk, hiszen ezt a tényállást jogszerűen soha senki nem hatálytalanította.
A magyar Szent Korona jogköre – a mai napig eleven jogkör.
Viszont akármennyire élőnek tételeződik is, nem tudja közvetlenül foganatosítani a jogait.
Azt hihetnénk, hogy ez a király feladata, de nem így van.
A hagyományos magyar jogrend szerint nem a király egyszemélyi feladatkörébe tartozik a Korona jogainak érvényesítése, hanem a nemzet és a király egyenlő arányban intézi azt.
És ebben a sorrendben!
Ugyanis nálunk – az általános európai gyakorlattól eltérően – nem az uralkodó szerez magának ilyen vagy olyan úton országot, hanem a magyar nemzet választ magának királyt.
A döntő változás a magyar Szent Korona működésrendjében 2000. január 1-jén következett be.
Tény, hogy nincs királyunk, és nem is mutatkozik a láthatáron olyan személy, aki ilyen tekintetben szóba jöhetne.
Ilyenkor a nemzetnek kell átvállalnia a Korona jogainak teljes körű érvényesítését.
Hogyan tudja ezt megtenni?
Úgy, hogy a Korona a törvényhozás központjába kerül, a nemzet tagjai közül pedig mindazok szabadon felkereshetik – természetesen a törvény által szabályozott keretek között – akik belső késztetést éreznek arra, hogy leróják előtte tiszteletüket, erőt merítsenek az együttlétből, és a maguk hitének erejével ők is tölteni igyekezzenek a magyarság szent ereklyéjét.
Röviden szólva: jelenleg a nemzet koronázódik.
A nemzetnek kell szellemi értelemben királyi magaslatra emelkednie, és akkor majd megérdemli, hogy királya is legyen.
De e pillanatban nem királyra van szükségünk, hanem arra, hogy a nemzet érjen fel a Koronában megfogalmazott feladatához, és gyógyítani tudja a világ – bizony, nagyon elhatalmasodott – betegségeit.

(Pap Gábor)

zomanckepek

Kocsis István előadása a Szent Korona misztériumáról Két Hollós könyvesboltban – 2016. július 6

IV. Károly koronázása – 1916. december 30.

A Szent Korona hazatér – 1978

Külföldiek a Szent Korona hazatéréséről – 1978

A Szent Korona 100 éve mozgóképeken – a 2016. augusztus 29-i hortobágyi Szent Korona szertartás dobogókői előkészítő tanácskozásán látottak és elhangzottak kivonata – 2016. január 9.